Az, hogy bekövetkeznek bankcsődök, sokkal törvényszerűbb, mint hinnénk. Ezért muszáj a befektetőknek is képben lenni, hol tartják a pénzüket, a bankjuk hogyan gazdálkodik, hosszútávú trendeket figyelembe véve mennyire tűnik megbízhatónak. Ráadásul a pénzügyi világban olyan kölcsönhatások működnek folyamatosan, hogy egy bank bedőlése dominóeffektusként söpörhet végig teljes szektorokon. Így jogosan fojtja vissza a lélegzetét minden befektető, ha a világ bármelyik pontján egy bank csődöt jelent, mint ahogy ez megtörtént nemrég az USA-ban.
A legújabb Pénz Beszél podcastünkben a bankcsődök kialakulásának okait és hatásait vizsgáltuk meg.
Néhány héttel ezelőtt feltettük a kérdést követőinknek, tartanak-e attól, hogy a bankvilág csődje érinteni fogja a megtakarításaikat.
Ez természetesen nem minősül egy reprezentatív kutatásnak, de még így is tükrözi a piac általános viszonyulását a rosszhírekhez. A válaszadók 17%-a nem aggódott a befektetései miatt, 83% viszont igen. Közülük 30% gondolta úgy, hogy a közeljövőben számítani lehet valamilyen fennforgásra, senki nincs biztonságban, 53%-uk pedig azzal számolt, hogy érintett lesz, de csak közvetve, a piac ingadozása miatt.
Hogyan működik a bank, mit ront el az, amelyik bedől?
A kereskedelmi bankok betéteket gyűjtenek. Onnantól, hogy az emberek beviszik hozzájuk a pénzüket, és betétek formájában elhelyezik ott, a pénz bekerül a bank könyvelésébe, és a bank tulajdona lesz. Az szabadon gazdálkodhat vele, például kiadhatja hitelbe, vagy befektetheti valahova – vagyis próbálja a lehető legjobb üzleteket megkötni, kockáztat, üzletel, minél magasabb hozamot sajtol ki belőle. Röviden úgy működik, mint bármilyen más vállalkozás, a profitabilitás van a fókuszában, és mint ilyen, vannak jó ügyletei és jó időszakai, de vannak rosszak is.
Vannak szabályok, amelyeket a felügyelet támaszt annak érdekében, hogy a befektetők, akik jóhiszeműen állnak a bankhoz, ne legyenek extrém kockázatnak kitéve, viszont ennek ellenére sem láthatnak rá pontosan, és nincs beleszólásuk, hogy a bank hogyan gazdálkodik a vagyonukkal.
A bankcsőd különböző esetei
Négy ok alapján lehet egy bankot csődközelinek vagy csődbe kerültnek minősíteni. Persze el kell jusson a szakadék szélére, hogy ez megtörténhessen, de a végső összeomlást több dolog is eredményezheti.
- Általánosságban bankcsőd akkor történik, ha egy bank kötelezettségei meghaladják az eszközeinek az értékét, és fizetésképtelenné válik.
- De mint bármilyen más vállalkozás, csődbe megy akkor is, ha az esedékes tartozásait nem képes kiegyenlíteni.
- Ha a működésében fundamentális problémák vannak, és az államnak be kell avatkoznia, és ki kell mentenie a betéteseket, az is bankcsőd.
- Illetve, ha a felügyeleti engedély követelményeit nem teljesíti.
Utolsó szög lehet egy bank koporsójában, amit angolul úgy mondanak, bank run, vagyis amikor az emberek megrohamozzák a bankjukat, és azonnal ki akarják venni onnan az összes pénzüket. Ez általában olyankor történik, amikor valamilyen negatív hír gyűrűzik be egy adott piacra a bankról. Mivel a betétesek pénze ott csupán digitális jelként létezik, ez sok esetben előidézheti a bank fizetésképtelenségét (mint anno itthon a Posta Bank esetében).
Valójában a betétekben tárolt pénz minden banknál nagyon hamar kimegy hitelezésbe, és nem tartanak annyi arany- vagy készpénz-tartalékot, amiből bármikor vissza tudják adni a betétesek pénzét, ezért még egy jólműködő bank sem tud egyszerre mindenkit kifizetni.
Ilyen bank run-t, és nyomában egy bankcsődöt sokszor makrogazdasági események idéznek elő. Az orosz-ukrán konfliktus kirobbanásakor a magyar Sperbank bedőlése jó példa erre.
Pillangóeffektus vagy dominóhatás?
Az amerikai Silicon Valley Bank bedőlését könnyű lenne az amerikai jegybank (FED) agresszív kamatemelésének számlájára írni, viszont valójában a bank a betétesek pénzén szeretett volna nagy hozamot elérni, amikor hosszú lejáratú, 10 éves amerikai állampapírt vásárolt, azonban a magas infláció és az új kötvény kibocsátások, egy jelentős korrekciót okoztak a 10 éves állampapíroknál, így ezeknek az értéke jelentősen kevesebbet ért, mint amennyit a bank befektetett. Mivel ezeknek a pénzeknek a felszabadítása csupán jelentős veszteség elkönyvelésével szabadulhatott volna fel (hiszen a bank likviditási tartaléka a régebbi kötvényekben volt, amelyek így elértéktelenedtek), ez is jól mutatja, hogy nem mindegy, miben helyezi el a bank az ügyfelek vagyonát.
Éppen ezért félreértés azt gondolni, hogy az SVB a FED miatt ment tönkre, az igazság az, hogy túl nagy kockázatot vállalt. Felelőtlenek voltak a bank vezetői, és annak ez lett a következménye. (Plusz veszteséges tech-startupokat is hiteleztek, mert arra bazíroztak, hogy a tech-szektor évtizedes növekedése tovább fog dübörögni, de ehelyett történt egy kis visszaesés, a cégeknek meg hozzá kellett nyúlni a bankszámláikon lévő pénzeikhez, ez pedig fokozta a bank veszteségeit).
Bár semmilyen szín alatt nem felmenteni a felelőtlen bankári működéseket, de az tény, hogy tulajdonosi nyomás is van a bankárokon. Az pedig komoly disszonanciát okoz, amikor az erősen szabályozott rendszer adta lehetőségek összeütköznek a profitéhes tulajdonosi nyomással. Ilyenkor kezdődik el a kiskapuzás és az irreális rizikóvállalás.
Ez pedig kihat a befektetésünkre.
Szeretné megtudni, milyen pozitív hatásai lehetnek egy bankcsődnek, illetve mi a különbség a betétesekre nézve, ha kereskedelmi- illetve befektetési banknál tartott pénzüket érinti a csőd?
Hallgassa meg legújabb Pénz beszél podcast adásunkat:
Mi a bankcsőd hatása a befektetésünkre?
Egy bank csődjének azon túl, hogy mi történik az adott pénzintézettel, mindig lehet egy nagyobb, általánosabb piaci hatása is. A kockázat tehát rendszerszintű.
A Lehman Brothers 2008-as bedőlése erre volt példa, és éppen ezért nagyon sokan tartanak attól, hogy jöhet egy újabb hasonló válsághelyzet. Most az általános pániknak szerencsére gyorsan elejét vette az amerikai jegybank azzal, hogy megmentette a betéteseket, és jelezte, hogy nem fog tovább gyűrűzni a baj. Sok bank van a világon, mégis csak egy-egy megy csődbe időnként, így ez a legutóbbi SVB csőd is tekinthető a piaci működés természetes velejárójának.
A bankcsődök leginkább akkor történnek, ha a hitelciklus vége felé járunk. A ciklus elején olcsó a hitel, sokan veszik fel. Közepén még semmi gond nincs, az emberek tudják fizetni, a bankok még többet tudnak kiadni. A végén pedig elkezdik felismerni a bankok is, hogy kicsit több hitelt adtak ki, mint amennyit kellett volna, sőt olyanoknak is adtak ki, akik nem tudják fizetni. Valamint az emberek is rájönnek, hogy több hitelt vettek fel, mint amennyit fizetni tudnak…
Pozitív hozadékok
Ray Daley, aki a világ egyik legnagyobb alapkezelőjét menedzseli, úgy véli, ami most történik a bankokkal, az tankönyvbe illő példa. Egy hitelciklus végén ugyanis mindig ugyanez történik: szépen sorban tönkre mennek páran. Viszont utána jöhet a megújulás! És ha ő így gondolja, nyugodtan bizakodhatunk mi is.
Egyértelmű előnyt lehet kovácsolni abból, hogy más szektorokra is kihat egy bankcsőd, és ha újra beárazódnak az ottani befektetések, akkor olcsóbb vételi lehetőségeket is biztosítanak.
Kereskedelmi vs. befektetési bank csőd esetén
Mi a magánszemély kockázata az egyiknél, illetve a másiknál?
Azt már megtárgyaltuk, hogy egy kereskedelmi banknál a bank mérlegébe bekerült pénz már nem a betétes, hanem a bank tulajdona. Ezzel szemben egy befektetési bank esetében a bank és az ügyfelek vagyona teljesen elkülönített.
Ha nyitunk egy értékpapír számlát és veszünk például Coca-Cola részvényeket, akkor nekünk Coca-Cola befektetésünk van, maga a bank pedig csak az értékpapírszámla-kezelőnk. Ha egy befektetési bank csődbe megy, ez a befektetésünket vagy a pénzünket nem érinti, egyszerűen csak új értékpapírszámla-kezelő bankunk lesz.
Összefoglalva: egy kereskedelmi banknál a bank fekteti be az ügyfelek – „egykori” – pénzét, egy értékpapír letétnél, ahol az ügyfél vásárol papírokat, ő hoz döntéseket, ő fekteti be a pénzt, a bank vagy brókercég pedig csak hidat képez.
Milyen garanciák védik a bankbetétest?
Magyarországon az OBA, az Országos Betétbiztosítási Alap a betétesek pénzét százezer euró összegig biztosítja. Ezt 390 forintos árfolyam környékén fixálták, és a biztosítás bankonként érvényes. Ha valaki tehát ekkora inflációs környezetben többször százezer eurónyi forintot szeretne bankszámlán biztonságban tartani, akkor a több bankszámla nyitása jó manőver lehet számára.
Persze ez dupla kezelési költséggel jár, de ha beüt a krach, akkor nem úgy jár, mint egy befektetésnél, hogy egy eszközt vásárol és az összes kockázata abban van, hanem tud diverzifikálni, és 10 napon belül kártalanítják.
Részvényárfolyamok, mint a bankok társkereső profiljai
Azért az nem teljesen zsákbamacska, hogy melyik banknak éppen hogyan áll a szénája a piacon. Valamennyire laikusként is fel lehet mérni a bankokat a részvényárfolyamok alapján. Ez tükrözi, hogy a befektetők többsége mit gondol az adott vállalatról, jelen esetben az adott bankról.
Tehát, ha azt látjuk, hogy a bankunknak gyatra az árfolyama, akkor érdemes a bankváltáson elgondolkozni. De itt is, mint bármilyen részvénynél, hosszabb távú trendeket kell figyelni.
A Credit Suisse-nek és a Silicone Valleynek is évek óta vergődött az árfolyama – ez pedig sokaknak intő jel kellett volna legyen.
A befektetőket ki védi?
Ha nem betétben van a pénzünk, hanem értékpapírokban, azt a Befektetés Védelmi Alap védi. Ez is százezer euróig biztosítja a befektetőket. Persze nem az árfolyameséstől, hanem az ellen, hogy elcsenhessék az értékpapírjainkat. Annál, hogy ez könnyen megtörténjen, már jobban biztosított a rendszer, de az extra védelem sosem árt.
Emellett Magyarországon nem csak a bankban, hanem a KELER-ben (Központi Nyilvántartás) is felírják, hogy kinek milyen részvénye van és hol. A dupla nyilvántartás segít abban, hogy a bank semmiképp ne feledkezhessen meg egy-két részvényünkről sem. Ha pedig bekövetkezik valamilyen szerencsétlen eset és csődbe megy a bank, akkor az értékpapírokat tovább transzferálják egy másik pénzintézetbe.
Az állatorvosi ló, a Quaestor
A Quaestor esetében az a pénz eltűnt, amit konkrétan az ő kötvényeibe raktak a betétesek. Viszont ha valaki Magyar Állampapírt vezetett a Quaestornál, a pénzének ezen része megmaradt a csőd után is, hiába gazdálkodott a bank rosszul, ezt letétben kellett tartania elkülönítve.
Összefoglalva: a nyilvántartott értékpapírok, a globális értékpiaci szereplők, befektetési alapok, részvények megmaradnak, az egyetlen kockázat egy befektetési szolgáltatónál, hogy fizetésképtelen lesz, de ilyenkor lép fel megmentőkén a BEVA. Az értékpapírokon történő veszteséget vagy nyereséget ez nem érinti.
Amikor a pánik az úr
A befektetők többsége egy nagyobb bank csődjénél megijed, és pánikhangulat söpör végig a piacon. Sokan veszteséggel dobják el a részvényeket, mert nem akarják megkockáztatni, hogy az összes pénzük elússzon. Ez a pánik pedig kiterjedhet más területekre is. Ami jó helyzetet teremt a bevállalósabb befektetőknek, mert egyesek olyan papírokat is eladnak, amik nem indokoltak.
Amikor kitört a háború, a tőkepiacokon jelentős korrekció volt, az arany értéke meg kilőtt. Tehát bizonytalan világpiaci helyzet esetén a befektetők sokszor alternatív megoldásokat keresnek. Jól mutatták meg azt is a közelmúlt amerikai bankcsődjei, hogy mennyire érzékenyen érintheti egy negatív gazdasági hír a periféria devizák árfolyamát. Ilyenkor az értékálló devizában való befektetés lényegesen ellenállóbb.
A háborús helyzet, a Covid-járvány és a gazdasági válságok közös tanulsága, hogy legalább egy pár hónapos olyan likvid megtakarítást is érdemes megtartani, ami független egy kereskedelmi banktól, például értékpapír vagy arany, amit gyorsabban tudunk értékesíteni, mint egy ingatlant.
Vételi lehetőségek bankcsőd után
Egyszerre igaz jelenleg, hogy a pesszimizmus kihat a piacra, és hogy a hitelciklus végénél lassul a hitelezés, így a háztartások költése is lassul. Ez megint korrekciót fog eredményezni, ami remek vételi lehetőség. A ciklus következő állomása, hogy új ciklus indul, tehát csökken az infláció, csökkentik az alapkamatot, így megint dübörögni fog a hitelezés és a gazdaság is.
Összefoglalva: A bankpánik pesszimizmust szül, a befektetők azt vizionálják, hogy a többi bank is biztos olyan rendezetlenül működik, mint amiről állandóan szó van a hírekben, ezért gyorsan ki akarnak szállni a bankpapírokból, ezzel viszont olyan értékpapírok is eladásra kerülnek, amelyeket nem lenne indokolt eladni, mert jó minőségű vállalatokéi. Így az árfolyam csökken és jó vételi lehetőség kínálkozik.
Aki kihasználná ezt a lehetőséget, annak érdemes eljönnie hozzánk konzultációra, ahol a helyzet feltérképezése után befektetési javaslatokat adunk.
Hallgassa meg a legújabb Pénz Beszél c. podcast adásunkat!
A témát körbejárták: Horváth Attila, Magyar Zoltán és Turiák Bence, az InwestMentors privát bankárai.
