Január közepe óta kapható az akár 16 százalékos kamatot is fizető Prémium Magyar Állampapír (PMÁP), a befektetők pedig óriási lelkesedéssel fogadták. A járvány és a háború okozta bizonytalanság után a fix és viszonylag jó hozam sokak számára valóban kecsegtető lehet, de mégsem biztos, hogy érdemes all in menni a forintos állampapírral.
Alma vagy körte, állampapír és/vagy részvény – ezt jártuk körül legutóbbi adásunkban, hogy segítsünk azoknak a befektetési döntés előtt álló ügyfeleknek, akik e kettő között hezitálnak
Mivel az állampapírok és a részvények teljesen más természetű értékpapírok, nehéz összehasonlítani őket. Bizonyos szakmai szempontok szerint azért mégis lehetséges, ezek pedig a következők: időtáv és kockázatvállalási hajlandóság.
A legújabb Pénz Beszél podcastünkben részletesen megtárgyaljuk ezeket a kérdéseket és konkrét útmutatót biztosítunk!
A felvétel meghallgatásához, kérjük kattintson ide:
Először vizsgáljuk meg, miért olyan vonzó a 16%
2000 óta mindössze 6-12% között mozgott az alapkamat, tehát 20 éve nem volt ilyen magas a fixen elérhető kamat egy állampapíron. Abszolút értékben tehát a 16% tényleg nagyon szép, viszont fontos a kontextus is, hogy ez hogyan érhető el, illetve hogy milyen alternatívák léteznek még.
A kontextus egyik eleme az infláció. Az átlaginfláció 2022-ben 14,5% volt, erre 1,5%-ot rakott még rá a Prémium Állampapír. A elkövetkező évben az MNB 16-17% körülire várja az inflációt, ami jogosnak is tűnik, hiszen januárban 25,7% volt, az év végéhez közeledve pedig már egyszámjegyű infláció a prognózis.
Ha hiszünk a jóslatoknak és valóban ilyen ütemmel számolunk, akkor a következő két évben, vagyis 2025. februárjában egy szép, kb. 18%-os hozamot lehet majd elérni ezzel az állampapírral.
Ez alapján ugyan az éppen aktuális inflációt be fogja előzni az aktuális évben kifizetésre kerülő állampapír kamat, viszont az aktuális inflációs érzetünkhöz képest lehet, hogy még mindig nem lesz majd reálhozamnak tekinthető, amit elér a PMÁP. Hiszen az infláció érzete jelenleg sem 15%, ha az ember a boltban az évek óta szokásos vásárlását fizeti ki éppen. A személyes inflációs kosár jelenleg sokakban azt az érzetet kelti, hogy az aktuális infláció már 50% fölötti.
De befektetői szemmel nézve valóban impozáns, és bizonyos célokhoz a portfólióban teljesen alkalmazható a PMÁP.
Mik ezek a befektetői célok és szempontok, amikhez jó választás az állampapír?
Többször elmondtuk már, kockázat és hozam kéz a kézben jár.
Mivel a PMÁP forintos állampapír, ezért annak kedvező megoldás, aki eleve forintban gondolkozik, mert abban szeretné a pénzét később elkölteni. Viszonylag nyugodtan élheti az életét egy ilyen befektetés mellett az is, aki nem akar aggódni az árfolyamingadozás miatt, aki a kiszámítható, fix dolgokat szereti, még akkor is, ha hosszabb távon lehet, hogy kicsit kevesebb hozamot ér el a részvényekhez képest.
Az állampapír szinte teljesen tőkegarantált – azért csak szinte, mert ha csődbe megy a Magyar Állam, akkor nyilván fizetés képtelenné válik. Ez azért egy valószínűtlen kockázatnak tekinthető. (Közgazdászok szerint saját devizában nagyon nehéz eladósodni, és csődbe vinni egy országot, mert annyi pénzt nyomtat az állam, amennyit akar, maximum óriási lesz az infláció. De akinek inflációkövető állampapírja van, az még ezzel profitálhat is.)
Összefoglalva: semmi nem kockázatmentes, de az állampapír az inflációval szemben védelmet nyújthat, forintos, rövidtávú célokra kiváló, és viszonylagos nyugalmat ad.
Szeretné megtudni, kinek érdemes részvényekbe befektetnie? Hallgassa meg legújabb Pénzbeszél Podcast adásunkat!
Ha ennyire jó buli PMÁP, ki vesz akkor részvényt?
Ha össze akarjuk vetni a részvényeket az állampapírral, akkor a legjobb összehasonlítási alap az 1995-ös év, amikor 28% volt az alapkamat – ekkor fizettek az állampapírok és a betétek a legtöbbet. A kérdés tehát, hogy ha abban az évben egy befektető – hogy a forintos példáknál maradjunk – OTP-t vagy BUX indexet vásárolt, jobban járt-e, mintha állampapírból vásárolt be.
Éppen ebben az évben került ki a tőzsdére az OTP, 100 forintos árfolyamon. Ma, 28 évvel később, ez 10.000 forint körül van, tehát százszoros lett a hozama. Ha a BUX indexet nézzük, az egy kicsit szerényebb, kb. 1.000 forint volt akkor az értéke, most pedig 45.000 – ez negyvenötszörözés.
Ezzel szemben bőven alul maradnak az állampapírok még akkor is, ha valaki olyan zseniálisan sáfárkodott, hogy minden pillanatban a legjobb befektetői döntéseket hozta.
Az idő mindent megold?
A legtöbb befektető azért jellemzően 25-30 évnél rövidebb időtávra vásárol állampapírt és sajnos sokszor részvényt is – jellemzően olyan 10-15 éves periódusra. Ilyen távon jobb tud-e lenni a MÁP?
Ha teljesen le akarjuk egyszerűsíteni a választ, akkor nem tévedünk nagyot, ha azt mondjuk, rövid távon az állampapír, aminek fix az eredménye, jobb tud lenni egy olyannal szemben, ami eleve bizonytalan.
Viszont most éppen egy történelmi mélyponton vagyunk, hiszen a 2008-as világválság óta 2022 volt a legrosszabb éve a részvénypiacoknak. Így például a 60-40% felosztású részvény-kötvény portfóliók jelenleg elég szomorú képet mutatnak, mert a részvények és a kötvények is estek.
Aki viszont bírja még idegekkel, és a nagyobb árfolyamesésű lehetőségeket, vagy a tavalyi árfolyameséseket ki akarja használni, az rövid távon is szép hozamokat tud majd elérni.
Arra persze azért ne számítsunk, hogy egy év alatt vissza fog pattanni a piac a korábbi szintekhez, de a történelmi adatok itt is sokat elárulnak – és ezek alapján hosszabb távon a részvény jelentősen jobb befektetés volt, mint az állampapír. Sőt, hosszabb távon a részvény és az ingatlan, mint reáleszközök képesek voltak infláció feletti hozamot produkálni, míg az állampapír nem.
Olyan ez, mint egy izgalmas szkandermeccs két egyformán kigyúrt versenyző között.
A befektetői piac nem biztonsági játék
Historikus adatok alapján látjuk, hogy ha valaki megvárja azt az időszakot, amikor már optimista a piac, jobb a hangulat és jobb adatok jönnek a gazdaságról is, akkor már valószínűleg lemaradt az igazi nagy visszapattanásról, amit a részvénypiacokon el lehet érni.
Jelenleg recesszió van, alulértékeltek a piacok, és a jósgömbben sem látszik, hol lesz a konkrét mélypont. De az ilyen hosszú ideig tartó elhúzódás ritka. Ez pedig furcsa módon valahol már jó hírt jelez, hiszen egyenlő azzal, hogy közel vagyunk ahhoz, hogy meginduljon egy emelkedés.
Fontos az időzítés
Ha valaki az optimálisnál (a mélypont elérésénél) kicsit hamarabb száll be, amikor még egy kicsit tovább esnek az árfolyamok, akkor azért fixentartással elérhető a visszapattanás – az ilyen valószínűségeket érdemes a saját oldalunkra állítani.
Létezik arról statisztika, hogy az S&P 500-nál a mélypontot követő 12 hónapban milyen eredmények születtek: a 2008-as gazdasági világválság után 72%-ot ért el, 2020-as Covid pánik után 77% volt, de átlagban az elmúlt 70-80 évben is 47,5% volt, amit a mélypont után el tudott érni – dollárban ráadásul.
Összefoglalva a részvénybefeketetés annak lehet jó, aki hosszútávon gondolkozik, bírja a kockázatot, és függetleníteni tudja a magát attól a stressztől, hogy a számláján az egyenlege dinamikusan változik.
Egy kicsit ebből, egy kicsit abból – hezitálóknak jól jöhet a konzultáció
Aki szívesen vállal valamennyi kockázatot, de egyszerre ki is használná a MÁP megnyugtató előnyeit, annak legegyszerűbb, ha frissen kibocsátott állampapírt az Államkincstáron keresztül vásárol, és nem kereskedelmi bankon keresztül. Ügyfélkapun is lehet regisztrálni, és ingyenes a számlanyitás.
Viszont a másodpiacról kibocsátott állampapírok az Államkincstáron keresztül nem érhetők el, de például az InwestMentors-on keresztül igen, és azokon is izgalmas hozamkilátások lehetnek.
Annak a befektetőnek, aki a MÁP mellé részvényt is venne, de bizonytalan, hogyan induljon el, érdemes konzultálnia. Egy önvizsgálat fényében pedig dönteni arról, hogy mi az a kockázatvállalás, amit hajlandó bevállalni, mert a két eszköz kombinációját ez határozza meg.
Mi a helyzet a fentiek tekintetében a deviza befektetésekkel?
Hosszútávon félrerakott pénzre leginkább devizában szeretnek gondolni az emberek az elmúlt évek inflációja és az Euró – Forint kurzusa miatt, és ha már euróban nézzük akár a Magyar Állampapírt, ott kb. 8% volt a januári infláció. Így mivel abszolút értékben kevesebb hozam érhető el, akkor már érdemes áttérni a magasabb hozam érdekében egy értékeálló devizában a tőkepiacra.
Persze lehet kombinálni a devizákat is, tekintve, hogy míg a Magyar Állampapír nagyrészt forintban érhető el, a részvénybefektetések dollárban és euróban.
Összefoglalva: Meg kell határoznia a befektetőnek, hogy mik a céljai, amikhez a megfelelő eszközök rendelhetők. Az InwestMentos-nál a konzultáció költség és kötelezettségmentes, 30-40 perc alatt tudunk javaslatot készíteni költségekkel, eredményekkel. Ezt darabokra lehet szedni egy következő konzultáción és tovább haladni a kijelölt úton.
Hallgassa meg a legújabb Pénz Beszél c. podcast adásunkat! Kattintson az alábbi linkre:
A témát körbejárták: Magyar Zoltán, Tátrai Csaba és Horváth Attila, az InwestMentors privát bankárai.